Magyar szerkezettár

tart

ts (és tn) ige

1. nem enged mozdulni, leesni stb. kezével tartja; szeg tartja a lécet. | odatart, odanyújt. tartsd a markod! | valamilyen irányba, helyzetbe emel, tol, fordít valamit és nem mozgatja. magasra tartja a poharat; ferdén tartja a fejét. | ritk mozdulatlanul hagy valamit v. nem mozgatja. | ▸ tartsd a szádat!

2. eléri, hogy valamilyen állapotban legyen v. maradjon valaki, valami. hidegen tart valamit, ébren tart valakit; ▸ szemmel tart valakit, valamit ▸ fogva tart valakit

3. nem változtat valamin, nem engedi, hogy megváltozzék. tartja az iramot; ▸ lépést tart | nem engedi, hogy valami elvesszen, megszűnjön. tartja valakiben a reményt; tartja a meleget a kályha. | rég épségben megőriz, éltet, megtart. tartsa isten kegyelmedet!

4. (birtokában) őriz, nem ad ki, nem enged át másnak. titkot tart; tartották a várat. | ját kártyajátékban: színt, lapot taktikából nem ad ki. | ▸ tartja magát

5. hátráltat, tartóztat, ill. vhol maraszt valakit. távol tartott a kötelesség; ott tartották a rendőrségen. | ▸ szóval tart valakit | visszafojt, visszatart. nem tudja tartani a köhögését.

6. <kötelezettséget, szabályt, szokást stb. > megtart. tartja a diétát; mértéket tart. | <ígéretet, fogadást> érvényesnek ismer el. szavát tartja; tartom a fogadást. | ▸ tartja a bankot

7. <kapcsolatot, viszonyt> fenntart, ápol. tartják a rokonságot; haragot tart vele.

8. ▸ valamihez tartja magát

9. (rendsz. t. n.) rég <eskü, fogadás, tisztség> valamire kötelezi. ▸ tiszte tartja | (t. n.) <kedve, hangulata stb. > készteti valamire. mehetsz, ha kedved tartja.

10. eltart, ellát. ő tartja a szüleit; étellel, itallal tartották.

11. <alkalmazottat> foglalkoztat. inast tart. | valamilyen számítással v. kedvtelésből valakit valamilyen minőségben igénybe vesz. albérlőt tart; szeretőt tart. | valamit birtokol és gondoz. kutyát tart. | áruinak egyik fajtájaként tárol. edényárut is tart.

12. vhol mint szokott helyen őriz valamit. pénzét bankban tartja.

13. <vmely (együttes) cselekvést, teendőt> végez. szemlét, előadást tart; ▸ szünetet tart

14. valaminek, valamilyennek gondol, ítél, tekint. feladatának tart, jónak tart valamit. | ( -vá, -vé ragos hat-val) kissé rég: bolonddá tart. | vhogyan értékel. sokra tart valamit. | nép <árut> valamennyi árért igyekszik eladni. mennyire tartja a malacot?

15. ▸ igényt, számot tart valakire, valamire

16. tn valamennyi ideig nem szűnik meg. még tart a vásár. | tn <holmi> hasznavehető állapotban marad. egy évig tartott a kalap. | tn valamennyi ideig nem fogy el. tart még a szalonna? | térben vmeddig terjed. a rét az erdőig tart.

17. tn haladás közben vmeddig jutott, és ott van. az út felénél tart; hol tartasz a munkával?

18. tn vmerre, valami felé halad, terjed, vezet. az út a folyó felé tart; a fejlődés arra tart, hogy ... | tn valakivel együtt megy, ill. együtt csinál valamit. | tn felfogásban osztozik valakivel, követi valamiben. ebben veled tartok.

19. tn ▸ tart valamitől nincs mitől tartanod. | ▸ tart valakitől

[?fgr ]

____________________

valakit

→ valaki ⊕ -t

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

ó/fogva

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ fog ⊕ -va/-ve

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

fog¹

I. ts (és tn) ige

1. kezével, es. testének más részével v. vmely eszközzel szorítva tart. fogja a tollat; csípővassal fogja a parazsat. | (t. n. is ) valami rögzítve tart, összetart, nem enged elmozdulni (valamit). jól fog(ja ) az enyv.

2. kézbe vesz, megragad. ▸ fegyvert kardot fog ▸ kezet fog valakivel | magához vesz, átvesz. fogja, ez a magáé! | sp <kapus labdát> elkap, nem enged be. fogta a lövést. | ▸ pártját fogja valakinek | valamit megfog, és valamilyen hely(zetb)en v. alak(zat)ban rögzít. satuba fog valamit. | ▸ valamin fog valakit karon fogva sétálnak.

3. foglyul, zsákmányul ejt. halat fog. | valakit rajtakap valamin. hazugságon fogta. | biz ügyeskedéssel vmely célra, valamiül szerez (magának) valakit. férjet akar fogni. | ▸ szelet fog | <esővizet> edénybe gyűjt.

4. <fegyvert> felkap és valakire, valamire irányít. pisztolyt fog valakire. | valamit ráhárít, ráfog valakire. szomszédjára fogta a lopást.

5. zene <hangszeren hango(ka)t> ujjai mozdulatával képez, ill. megszólaltat. oktávot fog.

6. rádió(n), televízió(n) vmely állomás adását felfogja. varsót fogja.

7. <igavonót> valamibe befog. eke elé fogta a lovát.

8. korlátoz, fegyelmez, (valamilyenre) mérsékel. szigorúan fog valakit; halkabbra fogja a hangját.

9. rászorít, rászoktat valamire. diétára fog valakit. | ▸ valamibe, valamire fog valakit, valamit vallatóra fog. | ▸ valamire fogja a dolgot

10. ▸ fogja magát fogta magát, elment.

11. (t. n. is ) <eszköz> a hatását érvényesíti valamin. vastagon fog a toll. | tn ▸ fog az esze, az agya a feje ▸ úgy fog az esze, mint a borotva | (t. n. is ) <anyag vele érintkező más anyagon> szennyet, foltot hagy. a piros blúz fogott. | ▸ valakit fog a nap

12. tn ▸ fog valakin, valamin ▸ nem fog rajta semmi | árt valakinek, valaminek. nem fogja a golyó.

13. valami keletkezik, támad valakiben, valamiben v. rajta. gyanút fog; tüzet fog.

14. (t. n. is ) táj fogan, fogamzik.

15. tn belekezd, belefog valamibe. aratásba fog.

II. segédige (fn-i ign-vel)

1. <nyomatékos jövő idő kif-ére.> hétfőn fogunk menni, nem kedden!

2. <jövőbeli valószínűség, esetlegesség kif-ére.> ő tudni fogja, hogy ...

3. < (fenyegető) parancs kif-ére.> itthon fogsz maradni!

[ fgr ]

fog²

1. az embernek és egyes gerinces állatoknak a szájüregében egymás mellé sorakozó, harapásra, rágásra való csontszerű képződmény. ▸ beletörik a foga valamibe ▸ a foga között ▸ foggal, körömmel ▸ szívja a fogát valami miatt ▸ fogára való ▸ úgy, mintha a fogát húznák | nép <a csípős hideg kif-eiben.> foga van a télnek.

2. (csipkézett v. fogazott) eszköz, tárgy peremén sorakozó, kiálló (hegyes) rész. a fűrész, a bélyeg fogai. | ritk ép | pártázatnak vmelyik kis orma. | növ levél szélén ilyen kinyúló rész. | nép agancs ága. ▸ fáj vásik a foga valakire, valamire ▸ kimutatja a foga fehérjét ▸ fogához veri a garast ▸ feni köszörüli a fogát valakire, valamire ▸ otthagyja a fogát

[ fgr ]

-va/-ve

hat-i ign képzője

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4